Tegnap este összebújva a Vicával történe az eset.
Kis símogatás után elcsattant pár puszi is, mire kedvesem megjegyezte, hogy most nincs kedve hozzá, inkább játszunk valami mást. Rendben, mondtam: arcomat a kezembe temettem, behunytam a szemem, befordultam a fal felé és elkezdtem számolni: 1, 2, 3, ....
Erre harsány nevetésbe tört ki kedvesem....
Lehet, hogy Ő nem erre gondolt...
:-)))
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése