2008. február 26., kedd

Gondolatok

Ma reggel munkába jövet ellenőrzés volt a buszon. Egy régről ismert ellenőr kérte el a bérletem. Aztán előtörtek az emlékek.
Milyen jó volt lejárni velük tekézni a bányászpályára. Aztán az éjszakába nyúló kártyapartik borozgatás közben.
Hogy hiányzik most mindez. És nem csak ezek. Apu halálával nem csak egy ember, egy szülő távozott, de vele együtt az összetartó kapocs is megszünt köztem és az ismerőseink között. Már nem jönnek ők sem fel csak úgy, hogy "felugrottam, hogy megnézzem, mi van veletek, mert régen láttalak!", ami akkor max. két hét volt. Nincsenek kis séták, beszélgetések. Nem tervezzük már a kirándulást; nem csomagolunk, hogy horgászni megyünk; nem ugrunk ki a hegyre, csak egy kicsit, hogy nyílnak-e már a hóvirágok; nem készülünk gombát szedni (pedig nem is ismerem a gombákat és nem is szeretem).
Tegnap megkéreztem anyut, hogy tudja-e mi van az unokatestvéremmel, mert neki is szívbillentyű zavarai voltak, és ugyanott kezelték, mint aput, de Ő sem tudott mit mondani. Azóta a rokonok sem hívnak, és mi sem megyünk hozzájuk csak úgy.
Csak egy kis csönd maradt, egy kis üresség...

2008. február 25., hétfő

Zene-muzsika

Mivel a melóban vagyok most, és van rendszergazda, akinek titkos a kódja, így nem tudtam feltölteni a ma hallgatott Youtube-videókat.
Ajálnom eképpen: Vanessa Mae: Storm, Red Hot...
Talán sikerül otthon feltöltenem....

http://www.youtube.com/watch?v=7zmyWbiSE9c

F1 hírek

Ross Braun a Hondánál.
Kíváncsiság fog el, mit tud tenni az egykori Ferrari sikerhármas (Braun-Todt-Schumacher) jelen tagja, ennél a kicsit szétesőben lévő gárdánál. Pénzben, támogatásban biztos nem lesz hiány, de hogy eredmény lesz-e? Márciusban kiderül!
Végre!
Igaz, azt se felejtsük el, hogy a Honda 2 évvel ezelőtt meglepetéscsapat volt, aztán a süllyesztőbe került.

Sport

Vladimir Klicsko lett a nehézsúlyú profi box címegyesítő meccs győztese, így 3 szervezet övét bírtokolja: IBF (Nemzetközi Boxföderáció); IBO (Nemzetközi Boxszervezet); WBO (Box Világszervezet).
A 119-110, 117-111, 118-110 egyhangú pontozás is jelentette, hogy szegény Szultán Ibragimovnak nem volt sok esélye a new york-i Madison Square Gardenben rendezett eseményen.
Maga a címegyesítés nagy szó volt, izgalmas bunyót ígért, de aki látta igencsak csalódott lehetett, velem együtt. Klicskó felkészült ellenfeléből, és ugyanazt csinálta 12 meneten keresztül, ami igencsak unalmassá tette a meccset, persze Ibragimov is okolható, mert ilyen pocsék bunyóval kiállni...
De hagyjuk ezt. Megvolt,megnéztük, és gyorsan el kell felejteni.

2008. február 22., péntek

Anyu! Hidd el én nem tehetek róla...
Hogy nem érek haza időben.
Anyu! Hidd el én nem tehetek róla...
Én ügyeltem, hogy bizonságosan vezessek.
Anyu! Hidd el én nem tehetek róla...
Hogy ennyi ember van körülöttem.
Anyu! Hidd el én nem tehetek róla...
Nem én hívtam ki a rendőröket.
Anyu! Hidd el én nem tehetek róla...
Hogy itt fekszem az aszfalton, vérbe fagyva,
A másik autó gyorshajtó söfőrje karcolásokkal az arcán
Üveges tekintettel bámul rám.
Anyu! Hidd el én nem tehetek róla...
Hogy haldoklom...
Anyu! Hidd el NEM ÉN tehetek róla....

Ehhh...

Irgum-Burgum!!!!
Bejelentette a nagyfőnököm, hogy kíváncsi a véleményünkre és "építő jellegű kritikákat" szívesen fogad, ezért ma este lejön és elbeszlélget velünk!
DE MIÉRT PÉNTEKEN!!!!
Amikor az ember focizni menne a haverokkal?????
Ilyen sürgős??!!!

2008. február 16., szombat

Sport

Tegnap aktuális volt a szokások Bajnokok Ligája összejövetelünk. Mennyire meglátszik, hogy hetente rendszeresen mozgunk! - Most nem magamra gondoltam. A legjobban a Nilsen és Andrison látszik. Eleinte csak sétáltak, "pihentek" a kapuba, most szinte végigfutották a játékidőnket. Gratulálok!

Szőnyeg

Mivel a lamináltlapunk kissé hideg, mikor reggel felébredve lekecmergünk az ágyról, felvetettem az ötletet a Vicának, hogy vegyünk egy kis lelépőnek valót. Ő mindenképpen rongyszőnyeget szeretett volna. Ám legyen, menjünk körbejárni a várost. Reggel bankban hivatalos ügyintézés, utána keresés. A Balatoni úton a Mol felett volt egy festékbolt, ott most szőnyeg és lamináltlap is volt. Hát ott még nem voltunk, bementünk. Nagyon jó áraik voltak. Találtunk is rongyszőnyeget is normál szőnyeget is, szinte egy árban. Vicának a választása a rongyszőnyeg volt, az enyém a normál. Az eladó volt a döntőbíró. Előnyök, hátrányok felsorolva. Szerencsére kicsit akaratosabb voltam, így meggyőztük a Vicát. Otthon leraktuk a helyére és nagyon jól mutatott. Estére annyira megtetszett a Vicusnak, hogy másnap reggel beküldött és elhoztam a párját is a szőnyegnek.

Gyűrű

Nem voltam netközelben, úgyhogy most írom meg a kis történetünket.
Volt egy régigyűrűje a Vicának, amit a keresztanyjától kapott, csak eltörött. Bevittük, hogy meg tudnák-e forrasztatni. Mivel lemezből volt, azt mondták, hogy nincs értelme, mert legközelebb újból eltörik, mert vékony. Esetleg hozzunk be még aranyat, és akkor lehet egy új gyűrű belőle. Hozott is a Vica egy nem használt arany karkötőt, meg a gyűrűjét beszámították, és még 3.640.-Ft ráfizetés, és egy 15.000.-Ft-os új vastag gyűrűje lett. Persze azonnal felvette, és fülig ért a szája, mikor ránézett. Jó volt látni...

2008. február 11., hétfő

Jótett

Tegnap zárós volt a Vica, úgyhogy 3/4-ed 8 közül ki is tudott jönni az Intersparból, de még sétálhatnékja volt, úgyhogy Tesco-ztunk egyet. Persze,csak a sétálás kedvéért mentünk be körbenézni, de 2 dvd azért valahogy csak belekerült a kosárkába. Az egyik a Bob Herceg, régi klasszikus, a másik az Egyszer volt az Ember c. mese. Bár az utóbbi 5 részes, egyenlőre maradjunk az egyes számnál. Kifelé jövet telefoncsörgést hallott a Vica, azt hittük a szemközti autóba szállóé volt. Pár pillanat múlva újból csörgött, majd újra és újra. Ekkor mentünk a kocsikhoz, mert onnét jött a hang. Kis keresgetés után, - hála a folytonos csörgésnek- meglett egy Siemens M35-ös. Mikor kivettük, újból csörgött, és felvettük. Zalakarosról hívta egy hölgy, de a telcsi nem az övé volt, hanem egy kanizsai úré, aki a hölgyet vezetékesen hívta, hogy nem maradt-e ott véletlenül. Végül sikerült a tulajjal is beszélnünk, és a parkolóban megvártuk, míg eljön érte, mert fontos hívást vár. "Milyen kicsi a világ!",de ezt már mindenki tudja. Az úr együtt dolgozott a DKG-ban a szüleimmel és tudta, hogy a nővérem hol dolgozik. A fontos hívás pedig a lánya hívása lett volna, aki már amerikában dolgozik, mint genetikus, és beszélgetni szerettek volna. Megkérdezte az úr, hogy mivel tartozik, és nyúlt is a pénztárcája után. Persze azonnal ellenkeztünk, hogy semmivel, és sok boldogságot, sikeres lagzit kívánt.

2008. február 7., csütörtök

4:37

Reggeli ébresztő: "Zoli ébredj fel, itt benn van az egér a szobában!"
És tényleg...
Egy kis szürke egér topogott a szekrénysorunk mögött. Azonnali csapdaállítás: a Vica az egyik végénél zörgött, a másikra raktunk egy kis dobozt, hátha belefut. Hát nem olyan ostoba! Szépen meghúzta magát középen és egy pillanat alatt máris a fal mellett a másik sarokba sietett. Én kiküldtem a macskáért a Vicát, mert mi már nem bírtunk vele. Az ajtó melletti szekrény mögé futott végül az egér. A szabadsága, a nyitott ajtó már csak 40cm-re volt, csak én is ott álltam közötte és az ajtó között. A Vica megérkezett az érősítéssel, kezében a Cicné. A macskát beállítottuk az egyik végére, a másikon meg elkezdtük mozgatni a szekrényt. Csak egy mozdulat... és máris csak az egér farka lógott ki a macska szájából.
És újra álomba merültem...